Bejegyzések
Ahogy öregszem, többet járok temetésre, mint keresztelőre vagy esküvőre.
Talán azért, mert kevesebb a házasságkötés és kevesebb gyerek születik.
Talán azért, mert közeli hozzátartozóim és ismerőseim elérkeznek ahhoz az időhöz, amikor Isten magához szólítja őket az örök pihenésre.
Fájdalmas átélni, mégis vigaszt nyújt a hit, hogy ők már békében, jó helyen vannak.
Nekünk nehéz. Akik itt maradtunk.
A gyász fájdalmas próbája Isten rendelése szerint mindenkit elér.
A farsang még tart.
Ez a vidámság ideje.
Az élet megy tovább.
Kegyetlen felismerés.
Csak belül fáj a szív,
mert tudjuk,
örökké hiányozni fognak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Nincs moderáció, csak nem adok esélyt az egymásról puskázásnak.