Keresés ebben a blogban

2011. április 19., kedd

Mese Katitól és anyától

Rovas Szabvany betűkészlettel olvashatóak a Napló bejegyzések. (balról jobbra) Share/Bookmark
A kEt kis malacperseL


EGSer volt hol nem volt, volt eGSer kEt kis malacperseL. Ezek a CerEp malackAk a fazekas mWheLEben az aStalon wldqgEltek, sok mAs tArsukkal eGwtt. A vAsArra kESItette Qket a mester, de mAg nem festette fel az oldalukra azt a kis virAgot, amivel meg lehetett kwlqnbqztetni a tqbbi fazekas mester malacperseLeitQl.
Ott wldqgEltek SEpen Cendben vArtAk, hoG jqjjqn a mester, de nem jqtt. rAjqttek hoG igen saNarU vEget fog Erni perseL Eletwk, ha a vAsArra viSik Qket. Ezt nem akartAk, IG hAt elindultak vilAggA.
Óvatosan leereszkedett ez a két malacka az asztalról és elindultak az erdő felé.
Igen gyorsan besötétedett, és ők nagyon megijedtek. Furcsa hangokat hallottak. Bagoly huhogást, tücsök ciripelést,farkas ordítást. Megpróbálták megnyugtatni egymást, megfogták egymás kezét és reszketve mentek tovább. Remélték hogy a farkas kicsorbítja a fogát rajtuk, és hogy a bagoly se bántja őket.
Egészen addig mentek reszketve óvatosan, hallgatózva, míg elértek a favágó kunyhójához. Ott megtorpantak és kicsit tanakodtak mit is tegyenek. Elbújtak a szalmába, ami a disznó ól mellett volt. Szépen elaludtak a jó meleg, zizegő szalma között. Másnap reggel a favágó kijött, a disznó ólt kitakarította és mikor a szalmát hányta volna észre vette a két kis malacperselyt.
Bevitte őket, feltette az egyetlen polcára. Néha leporolgatta. Csendes estéken nézegette. Jó társai voltak a magányban. Mivel a favágó nagyon szegény volt, ezért pénz soha nem került a pocakjukba.
A kis malacperselyek tán még most is megvannak valahol, ha valaki méltatlanul pénzt nem gyűjtött bennük és fel nem törte őket.Itt a vége fuss el vége, aki tudja tovább mondja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Nincs moderáció, csak nem adok esélyt az egymásról puskázásnak.

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *