Kocsis István: A táltos paripa és Tündér Ilona rejtélye- Rovásos bejegyzés

http://www.naputonline.hu/2020/04/17/kocsis-istvan-a-taltos-paripa-es-tunder-ilona-rejtelye/

nEhAN SemELes hangU megjeGzEs – bevezetEskEppen. a SakrAlis kirAL beavatAsa rejtELes kErdEskqrei kqzwl a legeslegErdekesebb twndEr ilona Es a tAltos paripa kultuSa… de kqtelessEgwnknek tartjuk ehhez Nomban hozzAfWzni, hoG bAr nem kqNNW megErtenwnk, miCoda (vaG kiCoda?) a tAltos paripa, twndEr ilona kultuSAnak a jelentQsEgEt, illetve a rejtELeit mEg nehezebb felfognunk. mert twndEr ilona Gakran naGon magasan heLezkedik el az Egi hierarhiAban (mint naGboldogasSoN), de sok esetben Q is eGSerW boldogasSoN, idQtlen Egi asSoN. ha „Cak eNNi”, akkor az arhaikus nEpmese hQse el is Nerheti a SerelmEt, Es kqvetkezhet a kwlqnleges lakodalom, ameLrQl nehEz megAllapItani, hoG az Egi vaG a fqldi vilAgban tqrtEnik… az Egi vaG a fqldi vilAgban? twndEr ilona Egi lEN, de a rEgi korok maGarja – mint a nEpmesEben a legkisebb kirALfi – elindult megkeresni. Es meg is talAlta? megtalAlhatta az Egi lENt, aki fENbQl valO? – Amuldozhatunk. – megtalAlhatta, mEgpedig twndEr ilona kastELAban. ahova hoGan is jutott be? a tAltos paripa hAtAn… mindenekelQtt arra kellett tehAt kEpesnek lennie, hoG felismerje, megSelIdItse, majd megwlje a tAltos paripAt, aki a nEpmesEben Cak paraZat eSik, nem is ehetne semmi mAst, hiSen Q is fENbQl valO… hoGan tudta megwlni a rEgi korok maGarja a fENbQl valO tAltos paripAt? neki magAnak is fENbe kellett qltqznie, hoG megwlhesse. amirQl beSElwnk, az rEges-rEgen a beavatAs legSIvesebben vAllalt, legsikeresebb Utja volt, de aztAn – igaz, naGon lassan, EvSAzadok alatt – bevonult a mondAk, regEk, mesEk vilAgAba. a mitolOgiAnk rESEvE vAlvAn. de a nEpdalban ma is Nitva van az araNkapu – twndErorSAg kapuja –, amikor a rEgi maGar hitvilAg SakrAlis SerelmEnek a rejtELEre emlEkezik. a hivatalos maGar QstqrtEnet-kutatAs naGjainak vajon miErt nem Sabad megfejteniwk a tAltos paripa Es twndEr ilona rejtELEt? elrettentQ pElda, amit az akadEmiai kiadO gondozAsAban 2007-ben kiadott kEzikqNvben (maGarorSAg tqrtEnete) olvashatunk. a maGarok QstqrtEnete Es a honfoglalAskor cImW fejezet SerzQje Serint a rEgi maGar hitvilAgnak „kevEs, a SomSEd nEpekEnEl arANtalanul Es Erthetetlenwl kevesebb Noma maradt fenn”. azt Eppen felismeri, hoG pEldAul a tAltos paripa emlEke fennmaradt a nEpmesEkben. de ha mAr megemlIti felsorolAsAban, miErt nem Ir rOla, ha nem is qtven, hanem legalAbb fEl oldalt… nem Sabad tanulmANoznia? mikEppen twndEr ilona kultuSAt sem? pedig rengetegen kIvAnCiak a tAltos paripAra Es twndEr ilonAra Serte a vilAgon. tanulmANozni SeretnEk angol, francia, nEmet, olaS Es mAs nemzetbEli kutatOk a gazdag maGar twndErkultuSt Es a tAltos paripa rejtELEt – mint a rEgi korok maGar SakrAlis kirALa beavatAsAnak legfontosabb kErdEskqreit. az angolok pEldAul azErt, hoG megErtsEk az arthur-mondakqrt, az olaSok azErt, hoG megErtsEk dante isteni SInjAtEkAnak beatricEjEt… mi pedig azt tartjuk itt fontosnak megjeGezni, hoG platOn korAban a gqrqgqk kqzwl mAr igen kevesen, de a maGarok kqzwl mATAs kirALunk korAban is elEg sokan megwltEk a tAltos paripAt. ezErt mondjAk sokan, hoG a maGar tArsadalom fejlQdEse „megkEsett”? nem, nem ezErt, mEgis azt mondjuk, hoG nem vEletlenwl Es nem jogtalanul beSElnek e megkEsettsEgrQl. nem vEletlenwl Es nem jogtalanul, de fElreErtik Es fElremaGarAzzAk, mert nem tudjAk felfogni a maGar mWveltsEg Evezredeket AtvESelQ arhaikus, SakrAlis haGomANainak a naG rejtELeit. a legfontosabb: ha e megkEsettsEg azt jelenti, hoG a maGar tArsadalom EvSAzadokon At „korSerWtlenwl” ragaSkodott a SakrAlis kirALsAg Sent haGomANaihoz, akkor Aldott megkEsettsEgrQl beSElhetwnk. arra pedig naGon bwSkEk lehetwnk, hoG dante alighieri Irta meg az eGik legSebb kqNvet a tAltos paripArOl Es twndEr ilonArOl – isteni SInjAtEk cImen jelent meg e kqNv maGarul, babits mihAL GqNqrW fordItAsAban. de dante mAr nem merte nevEn nevezni se a tAltos paripAt, se twndEr ilonAt, s amikor megtudta, hoG megaNNi maGar nEpmese SOl a tAltos paripArOl Es twndEr ilonArOl, s hoG a maGar kirALsAgban e mesEket mEg „meg Sabad Erteni”, IG fakadt ki: „boldog maGarorSAg!” de van valami, ami miatt QstqrtEnetwnk Es rEgi maGar hitvilAgunk minden mAs rejtELes kErdEsEnEl fontosabbnak tarthatjuk a tAltos paripa Es twndEr ilona kultuSa rejtELeinek a tanulmANozAsAt. mEgpedig a kqvetkezQ: az Qsi maGar hitnek majdnem az egES vilAga – az EletfAtOl twndEr ilonAig – AtvESelte az EvSAzadok puStItAsait, elEggE rejtELes mOdon. ezErt mondhatjuk, hoG a rEgi maGar hitvilAg tanulmANozOja eGAltalAn ninC remENtelen heLzetben: a bUvOpatakkEnt jelen levQ haGomANok tanulmANozAsa Altal Es a maGar mitolOgia, valamint az arhaikus nEpmese segItsEgEnek igENbevEtelEvel tulajdonkEppen be is lehet lEpni a rEgi maGar hitElet rejtELes vilAgAba. de a kErdEs tanulmANozAsAnak mOdSertanAhoz hozzAtartozik, hoG azt se tartsa a mai kutatO sem elfogadhatatlannak, sem elkEpzelhetetlennek, sem mellQzhetQnek, hoG megtapaStalhatja a rEgi korok EletformAjAt, illetve hitvilAgAt – mondjuk a kapAlAstOl vaG a kardforgatAstOl a SakrAlis kirAL beavatAsAig. sQt, a legnaGobb qrqmmel kellene tudomAsul vennwnk, hoG a rEgi maGar Elet ma tanulmANozhatO SemELes tapaStalatok Altal is. Es kErdezhetjwk: ha a tAltos paripa a mai kutatOt is AtrqpItheti twndErorSAgba – pontosan twndEr ilona kastELAba –, akkor az miErt ne vAllalhatnA e rejtELes utazAst? mert elvArjAk tQle, hoG akAr materialista vaG ateista, akAr nem, viselkedjen UG, mintha materialista vaG ateista lenne, Es jO hangosan azzal ijeStgesse el magAtOl a tAltos paripAt, hoG mArpedig metafizikai vilAg nem is lEtezik?! mire akartuk tehAt felhIvni a fiGelmet? ha kEpesekkE vAlunk a tAltos paripa hAtAn berepwlni a twndEr ilona kastELAba, Es megtanulunk ott tAjEkozOdni, akkor a rEges-rEgi maGar Elet legsajAtosabb rejtELei tArulhatnak fel elQttwnk… mikor elQSqr Irtunk e kErdEsekrQl, arra is vAlaSolnunk kellett: Sabad-e Irni rOluk? de arra is: jogunk van-e hallgatni rOluk? SerenCEre felismertwk, hoG dantEnak uGanaz az alapElmENe, mint a korabeli – Es kEsQbbi! – maGaroknak. bizoN, dantEt olvasva is a rEgi korok maGarjainak a vilAgAban jArunk. dante beatricEjEnek a rejtELe talAn ma mAr nem is fejthetQ meg a rEgi maGar hitvilAg ismerete nElkwl. termESetesen petQfi jAnos vitEze iluskAjAnak Es vqrqsmarT Congor Es twndEje twndEjEnek a rejtELe sem. s talAn mEg a mAsodik ezredfordulO kwlqnleges kEpessEgekkel rendelkezQ maGarjainak a felfoghatatlan rejtELei sem. az utObbi kErdEs felvetEse talAn eSwnkbe sem jut, ha heLtelen kqvetkeztetEst vontunk volna le abbOl, hoG a maGar mito lOgiAban meg az arhaikus nEpmesEben legtqbbSqr a legkisebb kirALfi kEpes a tAltos paripa hAtAn berepwlni twndEr ilona kastELAba, hoG ott megSerezhesse a SakrAlis kirAL kwlqnleges kEpessEgeit, valamint abbOl, hoG IG SerezhettEk meg naG kirALaink is a kwlqnleges kEpessEgeiket: Sent istvAn, Sent lASlO, de mEg mATAs kirAL is. de Eppen azErt nem vontunk le a fentiekbQl elhamarkodott kqvetkeztetEst, mert naGon sok forrAs igazolta, hoG fEl Evezreddel Sent istvAn uralkodAsa utAn eljqtt az idQ, amikor a kirALok mAr nem voltak kEpesek megfelelni a sikeres beavatAs kqvetelmENeinek, Es a maGar nemzet korabeli hivatott kEpviselQi kENSerWsEgbQl At is ruhAztAk a SakrAlis kirALok teljhatalmAt a Sent koronAra… de az eGik legnaGobb rejtELe a kqvetkezQ SAzadok maGar tqrtEnelmEnek, hoG felismerhetwnk benne oLan rendkIvwli kEpessEgekkel rendelkezQ SemELisEgeket, akik beavatottsAguknak kqSqnhetQen a legfelsQ heLre kerwltek abban a SakrAlis hierarhiAban, ameL naG drAmai heLzetekben kEpes volt elhomALosItani a hivatalos hierarhiAt. (ez tqrtEnt a reformkorban, s a reformkor sok rendkIvwli esemENe, nemzetmentQ GQzelme ezErt tWnik a mAbOl visSatekintve CodaSerWnek.) Es hoG hIvtAk azokat, akik magas heLen Alltak e rejtELes SakrAlis hierarhiAban? trOnus nElkwli SakrAlis fejedelemnek? (a reformkori maGarsAg a SakrAlis hierarhia CUCAra SEheNi istvAnt heLezi, azaz trOnus nElkwli SakrAlis fejedelemnek lAtja.) 2. a SakrAlis Serelem legkqNNebben felfoghatO kErdEskqrei. ha be merwnk tekinteni a Serelem metafizikAjAnak a vilAgAba, akkor a rEgi korok rejtELes, mAra felfoghatatlannA vAlt SerelemeSmENEnek a titka is megfejthetQ. naG titokrOl van SO, aNNi bizoNos. de a naG titok legkqNNebben felfoghatO kErdEse: a kqznapi Serelmen kIvwl lEtezik a SakrAlisnak nevezhetQ Serelem. mAr platOn is kEtfEle SerelemrQl beSEl: „tudjuk uGanis mindNAjan, hoG erOS nElkwl ninC aphroditE. ha Q eG volna, eG lenne erOS is; minthoG azonban kettQ van, SwksEgkEppen erOSnak is kettQnek kell lennie. mArpedig hoG is ne lenne kEt aphroditE? az eGik, az idQsebb, nem aNAtOl lett, UranoS lANa, ezErt UraniAnak, Eginek is nevezzwk; a mAsik, a fiatalabb, zeuS Es diOnE lANa, s ezt pandEmoSnak, kqzqnsEgesnek hIvjuk. ezErt azt az erOSt is, aki ennek a mAsodiknak a segItQtArsa, kqzqnsEgesnek kell hIvni, amazt pedig Eginek.” a lovagi Serelemnek is az a lENege, hoG a lovag hqlGe Egi asSoN, Es ennek Cak heLettesItQje eG fqldi hqlG, eG meghOdIthatatlan fqldi hqlG. a Seretett asSoN meghOdIthatatlansAga alapfeltEtel a lovagi Serelemben. ha ezt tudomAsul vesSwk, rejtELes ellentmondAsokra talAljuk meg a maGarAzatot. felfoghatatlan Es rejtELes a kqzEpkori Serelmi kqltESet is. a fedeli d’amore titkAt kellene elsQsorban megfejtenwnk, azon rejtELes Servezet titkAt, ameLnek dante alighieri is tagja volt. mi volt a fedeli d’amore? miLen Servezet? majdnem lovagrend, majdnem Serzetesrend? veGwk naGon komoLan mindazt, amit dante az isteni SInjAtEkban elmond a SakrAlis SerelemrQl. dante alighieri vallomAsa. a naG kErdEs: ki dante beatricEje? az Egi beatrice kiCoda? a nimfAk, akik dantEt megmerItik az Egi patakban, IG SOlnak beatrice idQtlensEgErQl: „nimfAk vaGunk itt, Cillagok az Egen! / s mEg beatrice nem volt a vilAgon, / mAr Qt SolgAlni voltunk SAnva nEGen.” beatrice valOban emlEkeztet dante eGkori SerelmEre, de idQtlen Egi lEN, aki lEtezett mAr dante SwletEse elQtt ezer eStendQvel is… ki tehAt Q? az Egi beatrice nem a jutalomkEppen Egbe kerwlt beatrice… fENbQl valO, fENbe qltqzqtt asSoN, idQtlen, nem a mi idQnkben Es terwnkben lEtezik. Es ha IG van, akkor megfejthetetlen, hoG ki Q? dehoGis megfejthetetlen! vonjunk le kqvetkeztetEst abbOl is, hoG dante nem tudta elviselni az Egi beatrice pillantAsAt, s „erQinek GeplejEt ledobta”, pillantAsa pedig „fqldre SEdwlt”. mit is mondott ekkor beatrice? azt mondja beatrice dantEnak, hoG fqldi asSoNon Cak akkor akadhat meg az Q fqldi kedvesEnek a Seme, ha azon az qrqk sugArzAs, az idQtlen Egi asSoN, az Egi beatrice sugArzAsAnak NomAt vEli Atderengeni. nos, hoG kell ezt Erteni? nem Sabad leeGSerWsItenwnk beatrice Savait. arrOl van SO tehAt, hoG dantEt – azt a dantEt, aki mAr beavatott, mAr megvilAgosodott – azErt nem elEgItheti ki a hEtkqznapi Serelem, mert mAr megtapaStalta a SakrAlis Serelmet. az idQtlen Es fENbQl valO Egi asSoNEt, aki valOban „az qrqk sugArzAs”. de merjwk levonni a megfelelQ kqvetkeztetEst abbOl is, hoG beatrice arrOl is SOl, hoG Q mint Egi beatrice viSonozza is annak a dantEnak a SerelmEt, aki QErette vAllalta a tEr Es az idQ leGQzEsEt: „…IG lobog, tUl minden fqldi tWzqn, / Es oL forrO Serelmem Egi lAngja…” de le ne eGSerWsItsEtek dante azon mAsik vallomAsAt se, ameLben arrOl SOl, hoG a CodatevQ SakrAlis Serelem Altal az ElQ Egi tErnek oLan tartomANAba jutott, „ameLen tUl nem mehetwnk, ha visSa SAndEkozunk tErni”. miErt nem Sabad ezt leeGSerWsIteni? azErt nem, mert amit itt hangsULoz dante, az talAn a SakrAlis Serelem legfontosabb rejtELe. azt hangsULozza Q, azt bizoN, hoG a SakrAlis Serelemnek e vilAgi Ertelme is van. aki kEpes megtapaStalni, az Altala beavatottA, megvilAgosodottA vAlik, de nem qncElUan. nem bizoN, hiSen magaStos kwldetEs teljesItEsEre vAlik alkalmassA. az Egi akarat mEltO kqzvetItQjEvE vAlik. ha nem SAndEkozna visSatErni, akkor tulajdonkEppen visSaElne az Egi keGelemmel… idQtlen Egi asSoNrOl, fENbQl valO asSoNrOl Ir dante. Es elhisSwk neki, hoG amirQl Ir, az valOsAgos. senki sem valOsAgosabb dante SAmAra, hiS az Q idQtlen Enje egGE is vAlhat vele, az Egi beatricEvel… de az idQtlen Egi asSoN minden hiteles haGomAN Serint valOsAgos. valOsAgos, nem kAprAzat, senki sem valOsAgosabb. de ha valOsAgos, akkor megismerhetQ. mikEppen? megtudhatjuk akkor is, ha mEltOkEppen tanulmANozzuk a maGar mitolOgiAt vaG az arhaikus nEpmesEinket. nem vEletlenwl AllItottuk fentebb, hoG dantEnak uGanaz az alapElmENe, mint a korabeli – Es kEsQbbi! – maGaroknak. amit dante az isteni SInjAtEkban elmond a SakrAlis SerelemrQl, az bizoN naGon hasonlIt arra, amit a rEgi maGar hitvilAg emlEkeit megQrzQ mitolOgiAban megismerhetwnk. igen, a rEgi maGar hitvilAg boldogasSoNait, twndEreit is felidEzi dante beatricEje. ezErt mondhatjuk azt is, hoG a rEgi idQk maGar beavatottja bizoNNal bejArta azt az utat, ameLet kEsQbb dante. neki is volt beatricEje, azaz twndEr ilonAja. akivel mikEppen is talAlkozhatott? fENbe qltqzqtten. 3. hol van twndEr ilona kastELa? twndErhonban, az ElQ Egi tErben. de twndEr ilona kastELAnak a megkqzelItEse a mitolOgiAnk Es az arhaikus nEpmesEink Serint mEgsem volt mindig oL felfoghatatlanul nehEz. mert oda eGSerWen be lehetett lovagolni. de a tAltos paripa hAtAn. (SOltunk mAr errQl fentebb.) Es ezErt naGon sok felfoghatatlannak tWnQ kErdEs eGSerWvE vAlik, ha megErtjwk a mesEk tAltos paripAjAnak a titkAt is. annak a paripAnak a titkAt, aki Gorsabban SAll, mint a gondolat. a tAltos paripa rejtELe. a mitolOgiAban – tudjuk meg ipoLi arnoldtOl – a tAltos (tAtos) lO elQbb rejtQzkqdik: Cak jelentEktelensEgEvel, NomorEksAgAval hIvja fel magAra a fiGelmet, de „a hQs ezen alakjAban is rAismer”, viSonzAskEppen a tAltos azonnal „tudatja termESetfeletti erejEt”, Es ezwst-, araN- vaG GEmAntSQrW leS Es araNpatkOs, „SQre minden SAlArOl araN CengetTW lOg (…); fellegeken Es vizeken meghordoz, iLenkor mondata, mint a twndErE: »kqd elQttem, kqd utAnam, engem senki meg ne lAsson«, mi azonnal lAthatatlannA teSi, kqrwlfogva homALos felhQvel, meLen um. a boSorkAN sem lAt At, vaG pedig a SOra: »hipp-hopp, ott leGek, ahol akarok«, azonnal cElt Er; orra s SAjAbOl twzet, parAZt s lAngot fUj, s felSI, meL a monda Serint: hWsIti hQsEgEt; a kqzmondAs is: twzet okAd, mint a tAtos.” mi a tAltos paripa? a legnaGobb qnfeGelemmel, qnmegtartOztatAssal qsSeGWjtqtt, megQrzqtt, majd finomItott, AtalakItott energia – „CodatevQ” energia –, meLnek beavatO, teremtQ erejEt a mai ember mAr nem ismeri fel, ezErt elpazarolja vaG SuNNadni haGja. miErt nevezhetjwk CodatevQ energiAnak a tAltos paripAt? mert aki kEpessE vAlik arra, hoG „meglovagolja”, azt a fEN rejtELes vilAgAba, az ElQ Egi tErbe rqpItheti. aki ezt elQSqr Eli At, az kEptelen felfogni, mifEle Coda tqrtEnt, hiS mikEppen is foghatnA fel, hoG az a fENqzqn, ameLnek kqzepEben lEtezve mindenhova, akArmiLen mesSire, akArmiLen magassAgba eljut, egESen twndEr ilona kastELAig, nem mAs, mint az Q tAltos paripAja… de mikEppen vAlhat kEpessE arra, hoG felwljqn a fENbQl valO tAltos paripAra? mondottuk fentebb: neki magAnak is fENbe kellett qltqznie, hoG megwlhesse. ez az „AtqltqzEs” volt talAn a legnehezebb prObAja a beavatAsAnak. de fogalmazhatunk IG is: aki twndEr ilonAjAval, az idQtlen Egi asSoNAval, fENbQl valO asSoNAval mint valOsAgos lENNel talAlkozni akar, annak magAnak is fENbe kell qltqznie, hoG megtalAlja. SEt kell vAlaStania qnmagAban a fENt Es az aNagot. fENtestet kell magAnak teremtenie? azt kell megalkotnia, amit az indiai jOgi (a tantrikus jOgi) GEmAnttestnek nevez? de ezt mAr jobb lenne a SakrAlis Serelem CodAjAnak nevezni… vaG inkAbb a SwzessEgi fogadalom CodAjAnak? mindeG, minek nevezzwk, hiS tulajdonkEppen az aNag Es a fEN SEtvAlaStAsAnak azon kEpessEgErQl beSElwnk, ameLnek megSerzEse nem kEpzelhetQ el rendkIvwli erQfeSItEs, elsQsorban az qnmegtagadAs, qnmegtartOztatAs magas SInvonalU GakorlAsa nElkwl… a SwzessEgi fogadalom rEgi ErtelmezEse. mit jelentett, mit jelent a fErfiUi SwzessEg, qnmegtartOztatAs? mindenwtt – indiAtOl Nugat-eurOpAig – a mag visSatartAsAt, illetve visSafordItAsAt meghatArozott cEllal, Es nem qncElU qnmegtartOztatAst. (a Sakirodalom termESetesen mEltOkEppen foglalkozik azzal is, hoG a mag visSatartAsAnak, illetve visSafordItAsAnak mi felel meg a nQi SwzessEgben, qnmegtartOztatAsban.) a fErfi, aki a SwzessEget vAllalja, mit is teS tulajdonkEppen? a fENbe qltqzqtt asSoNt – fENbQl valO asSoNt – annak ismeretEben keresi, hoG neki magAnak is fENbe kell qltqznie, hoG megtalAlja. a maGar mitolOgia Es az arhaikus maGar nEpmese tanulmANozAsa Altal mire dqbbenhetwnk mEg rA? a SwzessEgi fogadalom Altal valO beavatAs a rEges-rEgi maGar vilAgban elEggE SokvANos volt. miErt? minden fErfi beavatott elErhette az Egi tErben Egi asSoNAt, twndErEt, „boldogasSoNAt”, mikEppen minden asSoN beavatott megtalAlhatta az idQtlen Egi fErjEt magANos meditAlAs sorAn is, de bizoNNal megSokottabb Es eredmENesebb volt a pAros GakorlAs. a SakrAlis Serelem pAros Gakorlataiban is a SwzessEg vAllalAsa volt a legfontosabb, azaz a mag visSatartAsa, finomItAsa Es AtalakItAsa a fErfiak esetEben, illetve a fErfiUi maggal pArhuzamba AllIthatO SubStancia AtalakItAsa a nQk esetEben, azaz a SexuAlis energiAnak a beavatAst segItQ Un. finomenergiAvA valO alakItAsa. mindebbQl, gondoljuk, NilvAnvalOvA vAlik, hoG a SwzessEg vAllalAsa a rEgi korokban nem jelentette eGben a nemzEstQl valO tartOzkodAst (a fErfiaknak a mag qncElU pazarlAsAtOl kellett Ovakodniuk), illetve nem jelentette a fogantatAs tilalmAt. nem jelentette tehAt a nQswlEs, illetve a fErjhez menEs tilalmAt. twndErek a rEgi maGar hitvilAg emlEkeinek tArhAzAban, a maGar mitolOgia rejtELes vilAgAban. amit ipoLi arnold maGar mythologiAjAban olvashatunk twndErorSAgrOl Es lakOirOl, azt a rEgi korok maGarja lAtta beavatAsAnak Gakorlataiban, meditAciOiban: twndErorSAgban „a fAkon raGogO Cillagok teremnek, alattok ezwst forrAsok foLdogAlnak, fejEr madarak CodAsan Enekelnek, itt mEg a varjUkrAkogAs is fwlemileEnek Es a cigANleAN is anGal; araNoroSlAn All Qrt, araNbokrok kqzqtt fENlik a twndE palota…” mintha fEN-asSoNokrOl, idQtlen Egi asSoNokrOl Es idQtlen Egi fErfiakrOl SOlna mitolOgiAnk. „hol kEpzeli a nEphit e twndErhont? – kErdezi ipoLi. – az AltalAnosb tAvol mesSesEgi kifejezEseken kIvwl – minQk: »a tAvol heGeken Es tengereken tUl, SiklAk, havasok Es Egig NUlO heGCUCokon At, hovA a madAr sem repwlhet« stb. – az kwlqnqsen a: 7, mint mythosi Sent SAmunk Altal (…) jeleltetik: a hetedhEt orSAgon, a hEt tengeren, hEt vilAgon s mEg azon is tUl…” de mi azt sugalmaztuk nEhAN bekezdEssel fentebb, hoG a rEgi korok maGar vilAgAnak beavatottjai kEpesek voltak bejutni twndEr ilona kastELAba: lAthattAk, megtapaStalhattAk azt az ElQ Egi teret, ameLben twndEr ilona kastELa van… Es most mEg azt is hozzAtesSwk: abba az ElQ Egi tErbe repwlhettek be tAltos paripAjuk hAtAn, ahol nem lEteznek a fqldi vilAgban megtapaStalt idQnek Es tErnek a korlAtai… hoG lehetsEges ez? azAltal, hoG kEpesekkE vAltak fENbe qltqzni, fENbQl valOvA vAlni, fEN-Enjwket megteremteni, fENqzqn kqzepEben lEtezve a fEN vilAgAba harmonikusan beilleSkedni?… leGQzvEn a teret Es az idQt? de hoG mit El At twndEr ilona kastELAban az, aki fENbe qltqzqtten, a teret Es az idQt leGQzve oda feljutott, mit tapaStal ott meg, ott, az ElQ Egi tErben, azt tudhatjuk-e, ha elQbb nem tanulmANoztuk mEltOkEppen azt, mit is jelent a tEr Es az idQ leGQzEse… igaz, hoG ninC ennEl felfoghatatlanabb kErdEs, de SerenCEre ennek a legnehezebben felfoghatO kErdEsnek a felvetEsekor kEt megkqzelItEsi lehetQsEgwnk is van. az elsQ: az Ut irANAbOl. ha ezt vAlaStjuk, akkor mindenekelQtt azt kell komoLan vennwnk, hoG a teret Es az idQt nem elmEletben kell leGQzni, hanem valOsAgosan. kriStus sem mAst kEr az embertQl, mint azt, hoG GQzze le a teret Es az idQt. igen, aki az idQt Es a teret le akarja GQzni, az tulajdonkEppen elindul a kriStus Altal megvilAgosItott UtjAn a beavatAsnak. mikEppen? komoLan veSi a heGi beSEd legfontosabb intelmEt: belEp a SWk kapun, aztAn elindul a keskeN Uton. a kriStus urunk ajAnlotta Ut az Eg kapuja felE vezet, az Eg Nitott kapuja felE. Es Eppen azErt nem kEpes jArni rajta az, aki mEg nem GQzte le az idQt Es a teret – nem lEpett be a SWk kapun –, mert ez az Ut Eppen ott talAlkozik az Eggel, ahol az Eg kapuja Nitott. igen, a heGi beSEd felSOlItAs a beavatAs elkezdEsEre: a SWk kapun Cak az lEphet be, aki a teret Es az idQt leGQzi. mAsodik megkqzelItEsi lehetQsEgwnk: az Elet irANAbOl. a tEr Es az idQ leGQzEsEnek boNolult kErdEsEt ez irANbOl megkqzelItve, az evangEliumnak eG mAsik naGon fontos fiGelmeztetEsEbQl indulhatunk ki: kriStus urunk arra SOlItotta fel az embert, hoG vAlasSa az Elet, a fqldi, a pillanatNi Elet heLett az Eletet, az Egi, az qrqk Eletet. vAljEk azzA, aki a bWnbeesEs elQtt volt. az eredeti ember SintjEre emelkedjen fel. leGQzvEn qnmagAt, vAljEk igazi emberrE. qnmaga leGQzEsEvel, azaz kriStus urunk felSOlItAsainak a teljesItEsEvel tulajdonkEppen azzA vAlhat, akivE pEldAul az apostolok a SentlElek Altal vAltak: minQsEgileg mAs lENNE. mit is tudtak az apostolok AtlENegwlvEn? a teret is leGQztEk, az idQt is leGQztEk. de ha a tEr Es az idQ leGQzEse qnmagunk leGQzEse, akkor azt is ErthetQbbE kellene tennwnk, hoG Cak az GQzheti le qnmagAt, aki lEtezEsEnek kqzEppontjAt fqldi lEtEben is kEpes AtheLezni idQtlen Enje, fEN-Enje kqzEppontjAba. a SakrAlis SerelemrQl beSElvEn Eppen azErt fontos megkwlqnbqztetnwnk a jelen idejW Ent Es az idQtlen Ent, mert a beavatAst vAllalO Cak akkor talAlkozhat idQtlen Egi asSoNAval twndEr ilona kastELAban, ha kEpes leGQzni qnmagAt, azaz ha lEtezEsEnek kqzEppontjAt fqldi lEtEben is AtheLezi idQtlen Enje kqzEppontjAba. miErt nehEz a jelen idejW Ent Es az idQtlen Ent qsSehasonlItani? elsQsorban azErt, mert a jelenben ElQkEnt kEptelenek vaGunk megErteni a kettQjwk kqzqtti felfoghatatlanul naG kwlqnbqzQsEget. hiSen a jelenben az En idQben Es tErben lEtezik, lAtAsAt, ErzEkelEsEt az idQ Es a tEr meghatArozza, az idQtlen En vilAgAbOl semmit sem lAt, ha a valOdi lAtAs kEpessEgEnek megSerzEse ErdekEben nem teS rendkIvwli erQfeSItEseket. a jelen idejW En vilAga a fqldi vilAg Es a lAthatO kozmoS. Es megrAzO erejW ElmENe mind a Sakirodalom, mind a vallomAsok Serint a beavatAst vAllalOnak, a beavatAs UtjAn jArOnak Eppen az, hoG az Eg nemCak hoG nem a kozmoS, hanem az, ami a fqldi lEt korlAtai kqzqtt ElQ SAmAra lAthatatlan. a mAsik megrAzO ElmENe, hoG idQtlen Enje Eppen ott van, az Egben. mi a meghatArozO az idQtlen En Es a jelen idejW En viSoNAban? tulajdonkEppen a fqldi lEt ErtelmEt fogja fel, aki felismeri, hoG a CelekvQ jelen idejW En fqldi lEtEnek GQzelmeivel, illetve veresEgeivel az idQtlen Ent gazdagItja vaG SegENIti. megrAzO ElmENe lehetne az embernek az is, hoG amit az evangElium Utnak nevez, az nem a „rendkIvwli” Ut (bAr mAra azzA vAlt), hanem (bAr elEggE felfoghatatlanul) a leghEtkqznapibb Ut. semmi sem dqbbenetesebb, mint az, hoG e leghEtkqznapibb utat az emberek naG tqbbsEge mAr nemCak hoG nem lAtja, de sejtelme sinC lEtezEsErQl, Es ha az evangEliumban olvas rOla, akkor nem Erti, mit olvas. miLen ErthetQen, de a mai ember SAmAra mEgis Erthetetlenwl beSEl errQl kriStus urunk a heGi beSEdben! az En Es az En viSoNa kifejezi az emberi lEt ErtelmEt. mert az idQtlen En bizoNNal Cak a testet qltqtt jelen idejW En Altal mErettethetik meg, azaz Altala Allhat ki prObAt. magasabb Sintre emelkedvEn IG? lehetne-e mAskEppen? hiSen az idQtlen En a maga kqrNezetEben semmit nem GQzhet le: mert kqrNezetEben, az Egben ninC ellenAllAs. a jelen idejW En lEtEnek Ertelme viSont nem lehet mAs, mint a fqldi Eletben AllandOan UjjASwletQ ellenAllAs foLamatos leGQzEse. eddig mindez spekulAciO is lehet. jobb esetben intuIciO. de mindezt meg lehet tapaStalni: a/ lAtva Es ErzEkelve. a rEgi korok beavatAsainak tulajdonkEppeni cElja e lAtO-, illetve ErzEkelQkEpessEg megSerzEse. b/ az idQtlen Ent felfogva. mikEppen lehetnEnk kEpesek idQtlen Enwnket felfogni? ninC ennEl nehezebben megvAlaSolhatO kErdEs. prObAljuk meg megvAlaSolni platOn segItsEgEvel. e kErdEsnek legalAbb a sULossAgAt kEpesek leSwnk felfogni, ha megErtjwk platOn barlanghasonlatAt. a barlanglakO lAtAsa, tapaStalata korlAtozott – Es jelen idejW EnjEt lAtja; ha lAtAsa, tapaStalAsa nem lenne korlAtozott, akkor idQtlen EnjEt is lAtnA. de vajon mikEppen maGarAznA meg CalAdjAnak Es barAti kqrEnek, hoG pontosan mit lAtott? miLen Savakat haSnAlna, hoG megErtsEk, Es ne fElreErtsEk? bizoNNal Uj fogalmakat kellene kitalAlnia Es elfogadtatnia. vaG kqrwl kellene Irnia azokat az Uj fogalmakat, ameLek megnevezEsEre nem talAl megfelelQ Savakat. azt sem kqNNW felfogni, hoG amit ma a beavatAsrOl tanulmANok SAzaiban is Cak megkqzelIthetwnk, azt a rEgi korok maGar vilAgAnak beavatottja lAthatta meditAciOjAban. Es elsQsorban a mitolOgiAnk Es arhaikus nEpmesEink igazoljAk, hoG lAthatta. igazolja bizoN, emlEkeztetvEn arra, hoG twndEr ilona kastELAt a rEgi korok beavatottja mikEppen jArhatta be, minden zegEt-zugAt megismerve. megkqzelIthetQ mai fogalmainkkal, hoG mit is mond a mitolOgia, a rEgi maGar hitvilAg meL rejtELes kErdEsErQl beSEl? ha megprObAlnAnk megfogalmazni, miLen az az ElQ Egi tEr, ameLet a rEgi korok beavatottja bejArhatott, mindenekelQtt talAn az elme „vEgtelensEgErQl” kellene SOlnunk. az elmErQl beSElhetnEnk, de nem arrOl, ameLrQl a kEzikqNvek azt IrjAk, hoG Ertelmi kEpessEg; oLan elmErQl beSElhetnEnk, ameL nem a mi megSokott, kqNNen ErzEkelhetQ terwnkbQl Es idQnkbQl valO. Es arrOl, hoG aGunk e vilAgi, de az elmEnk bizoN nem e vilAgi. Es arrOl, hoG a beavatottnak az Eg kapujAn azErt sikerwl belEpnie, mert az elmEje ott is van. ott is van, a vEgtelenben is. Es az idQtlensEgben is. e pillanatban is lEtezik, de az idQtlensEgben is. Es kErdezhetnEnk: az elmEnk Egi tere Es elmEnk idQtlensEge megtapaStalhatO meditAciOban is? ez a tEr Es az idQ leGQzEse? twndEr ilona kastELa tehAt az elmEnkben van? mi ennEl boNolultabb Es felfoghatatlanabb? az Egi tEr rejtELe a rEgi korok beavatottja SAmAra mEgsem lehetett eNNire boNolult. de a rEgi korok beavatottja bizoNNal nem is tqprengett annak felfoghatatlansAgAn, hoG megtapaStalhatta annak a valOdibb vilAgnak a terEt, azt az ElQ Egi teret, ahova tqbbek kqzqtt a SakrAlis Serelem Gakorlatai Altal juthatott el. mirQl SOl a SivArvAN a mitolOgiAban? „…a twndErek a fqldrQl a Cillagokba kqltqztek, orSAgUtjuk a tejesUt Cillagzata, rajta a gqncqlSekEren jArnak, araN GEmAntos kastELuk a napban van, meLnek sugArain ereSkednek le s emelkednek fel, az emberi Sem nem juthat Nomukba, a holdban tAncokat lejtenek, a SivArvAN bWbAjos CatornAjuk…” mAshol: „mELebb mythosi Ertelemre utal azonban mAr nAlunk a SivArvANnak a palOcoknAl fenntartott rEgi nevezetes bAbabukra neve; a bAba twndErnEv itt mAr NilvAn a twndErreli viSoNAra fiGelmeztet; a bukor = Salag vaG Cokor (mashe) volna, tehAt a twndEr Salagja; a miL SEp kqltQi, oL hitregei mELsEgW kifejezEs. a finn rege Serint is (kalev. 8. 1.) a twndEr a SivArvANon raGogO araN s fENes ezwst qltqNEben wlve, Sqvi az araN ruhAt ezwst SAlakkal hImezve; maga tehAt talAn a SivArvAN a twndErnek bAjos Sqvete volna, mint a maGarban annak bukra, Salagja.” a CallOkqzi nEphit Serint a SivArvAN „a twndEr bWbAjos CatornAja…”. a twndEreknek bWbAjos CatornAja, hIdja a rEgi maGar hitvilAg meditAciOiban az Eg kapuja vaG az Egbe vivQ Ut Es hId. a beavatott jArhatott az Egbe vivQ Uton Es hIdon, majd be is lEphetett az Eg kapujAn. Es belepillanthatott az eGik legnaGobb miStEriumba. abba, ameL megvilAgosItja, mi lEtezEsEnek titka az eGetemes lEtezEsben. megadatott neki megtudnia, mi teremti meg lEtezEse Es az eGetemes lEtezEs harmonikus eGsEgEt. 4. twndEr ilona kastELa. megprObAltuk felidEzni, mit El At twndEr ilona kastELAban az, aki fENbe qltqzqtten, tAltos paripAja hAtAn az ElQ Egi tErbe feljutott… hosSU tqprengEs utAn UG dqntqttwnk, hoG elvont fogalmaink heLett a SOkEpek segItsEgEt vesSwk igENbe, nem Eppen UG, de hasonlOkEppen, mint a nEpi mesemondO hajdanAban, amikor twndEr ilona kastELa felfoghatatlanul titokzatos termeibe „varAZolta be” hallgatOsAgAt. a kEpi megkqzelItEst vAllaltuk mi is, de nem a nEpmese mWfajAt, hanem a SEpirodalomEt rESesItettwk elQNben. a SEpirodalom eSkqzeivel prObAltuk bemutatni twndEr ilona kastELAt kEt kqNvben is, a tAltos paripAban (budapest, 2010) Es a SakrAlis Serelemben (budapest, 2012), de mi is a varAZlat megvalOsItAsa remENEben. sokAig tqprengtwnk azon is, mikEppen lehet Es mikEppen Sabad leIrnunk, hoG mit lAtunk twndEr ilona kastELa leIrhatatlanul varAZlatos termeiben. a kErdEs hamar eldQlt, mert Cak a drAmai monolOgok segItsEgEt voltunk kEpesek elfogadni. az elEggE hosSU monolOgok eGikEbQl se idEzhetwnk hosSabb rESletet, de az eGik nEhAN bekezdEsEt talAn ideilleSthetjwk: „O, En most tulajdonkEppen Cak arra dqbbentem rA, hoG ez ElQ Egi tEr a megSokott tErnEl, fqldi terwnknEl meNNire valOsAgosabb! O, ez ElQ Egi teret oL intenzitAssal ErzEkeli az az egES Enwnk, az az idQtlen Egi asSoNunkkal egGE vAlt idQtlen Egi Enwnk, aki vEgre egESkEnt lEtezik, kwlqnqs EgitestkEnt, Uj CillagkEnt lEtezik, amiLen intenzitAsrOl sejtelmwnk sem lehetett… ujjongva ismerkedik az ElQ Egi tErrel, benne ElvEn… meghatArozott Allaga van bizoN az ElQ tErnek, Egi tErnek… megtapaStalhatO, megismerhetQ! benne lEtezni a legvalOsAgosabb lEtezEs… ElQ Egi tEr! kifejezhetQ Savakkal, hoG miLen? a sivatagi vAndor napokig SAradO torka ismerhetnE fel az elsQ korTban? a mEh az elsQ virAgban, ameLre rASAllhat? O, ezek is semmitmondO hasonlatok!… ElQ Egi tEr… O, a SfErAk zenEjErQl miL keveset tudtam eddig! az ElQ Egi tEr hangjArOl… fENqzqn kqzepEben lEtezem! egESkEnt… Egi Enem Es Egi asSoNom egGE vAltak. ez egGE vAlAs ElmENe hoG is lehetne kifejezhetQ? fEN, meL kiteljesedik? vEgteleNNE teljesedik ki, majd qsSehUzOdik… hoG hatArai lehessenek… hoG ErzEkelhesse az ElQ Egi teret… az ElQ Egi tEr mintha hatalmas fENqzqn volna, de tengerek Swletnek benne. CillagkEnt lEtezve azokban a tengerekben meg lehet fwrqdni… megfwrqdni bennwk? elmerwlni… miErt nevezem tengernek? tengernek nevezem, mert SIne van? mELkEk… a mAsik tenger mELbarna SInW… fqldi asSoNok tekintetEben lehetett IG elmerwlni? elmerwlqk az ElQ Egi tErben, meLet fqldi asSoNok tekintete mAr rEges-rEgen megidEzett, Es keresem benne a tqbbi ElQ Egitestet… lakOit? miErt nem ismerem fel Qket? itt kell lenniwk… ahol idQtlen Egi Enem a mAsik felEvel, idQtlen Egi asSoNommal eGwtt eG kwlqnqs EgitestkEnt, eG Uj CillagkEnt lEtezik, ott mAs Egitesteknek is lEtezniwk kell… a fENqzqnben. a fENbQl valO tengerben… nem lehetwnk itt eGedwl. a vEgtelen harmOniAban… az ElQ Egi tErben, meLben felhangzik a SfErAk zenEje… a lENeges… a leglENegesebb, hoG a fEN nem qnmagAval hatAros, hanem kqrwlhatAroltan lEtezik az Egi tErben, az ElQ Egi tErben… ameL otthona? belQle indul el Es belEje tEr visSa? mirQl beSElek? arrOl beSElek, amibQl a fEN megErkezik, Es amibe visSavAGik? tqbbrQl beSElek? a teremtEs titkArOl? vaG Cak Egi asSoNom titkArOl, a harmOnia-forrAs asSoN titkArOl?” felhIvtuk fentebb a fiGelmet a nQi SakrAlis Serelem, illetve SwzessEgi fogadalom rejtELeire is, de nem foglalkoztunk vele mEltOkEppen. most abbOl kiindulva, hoG ameNNire biztosak vaGunk abban, hoG a nQknek legalAbb aNNit jelentett, jelent a SakrAlis Serelem vilAga, mint nekwnk, fErfiaknak, aNNira bizoNosak vaGunk abban is, hoG a maguk tapaStalatait Qk tudjAk a leghitelesebben elmondani, ezErt idEzwnk az eGik vallomAsbOl. hiara isabella fornari xviii. SAzadi olaS miStikus IrOnQ (1735 Es 1744 kqzqtt a todi Sent ferenc klarisSa monostor fQnqkasSoNa) vallomAsAbOl vAlaStottunk ki eG rESletet, aki ElmENeit leIrvAn, illetve elmondvAn nemCak qsShangba hozza – qntudatlanul, termESetesen – tapaStalatait Serzetesi fogadalmAval, de Serzetesi gondolat- Es ErzEsvilAga felQl prObAlja megkqzelIteni mindazt, ami – felfoghatatlannak Es leIrhatatlannak Erzett – keGelmi Allapotban tqrtEnik vele. Q miStikus eskwvQrQl beSEl, de vallomAsa ErtEkEt Cak nqveli, hoG nem tudatosan (Es termESetesen mindenfEle irANItAst nElkwlqzve) lEpett rA arra az qsvENre, ameL az Q rejtELes UtjAra vezetett: „…elQSqr meglAttam magam – nem tudom, hoGan tqrtEnt – teljes valOmban fENbe qltqztetve Es fENekkel fqldISItetten, ami SAmomra az isteni keGelmet jelentette, Es ami fqlqttEbb kwlqnleges mOdon nekem adomANul jutott; Es ez utAn a fENAradat utAn CodAlatoskEppen Ujra megtiStultak az En lelkemnek minden kEpessEgei…; (…) ezutAn megtiStult az elmEm, Es mentes lett mindentQl, ami lAthatO Es ErzEkelhetQ fqldi dolgok tapaStalAsa foLtAn bevEsQdhet, Es tqkEletesen tiSta lett Es wres, Es nem maradt benne semmi lAtSat Es fqldi ArNkEp, ami elhomALosIthatta; (…) Es mindjArt azutAn, hoG lelkem elhaGta a testemet, Es felemeltetvEn eG mAsik, felsQbb Es Nugodtabb Allapotba Erkeztem, elmondhatatlan Nugalmat Es mEznEl Edesebb bEkessEget Elvezhettem. eGmAst kqvettEk az iLen Es mAsfEle megtiStulAsok, elQkESwletek Es az isteni Seretet mAs, bennem vEghezvitt bAmulatra mEltO hatAsai, mIg vEgwl bArmi mAshoz foghatatlan vigaSt Es buzdItAst NervEn, alkalmassA vAltam az istensEg nASi SobAjAba belEpni, Es levEtetett rOlam a legfinomabb fENnEl is finomabb fENbQl AllO fATol, ameL teljesen felruhAzott Es beborItott engem. a diCQsEg fENe volt ez: mErhetetlen qrqmmel fogadtam az isteni lENeg sugArzO lAtvANAt Es intuitIv ElvezetEt; Es a fENnek abban a vEgtelen tengerEben megismertem minden ErtEket, titkot Es miStEriumot, amire az isteni titokban Cak rAismerhetett a lelkem…” Es e miStEriumban „megsemmiswlt mindaz az ErzEkisEg, ameL az ErzEkeimben Elt…”. amit AtElt, az nem tWnik kwlqnqsnek oLanok SAmAra, akik ismerik a maGar mitolOgiAt vaG a rEgi nEpmesEinket. ami vele tqrtEnt, elEggE felfoghatatlan? hiara isabella fornari is jArt twndErorSAgban – keGelmi Allapotban. 5. a SakrAlis Serelem kErdEskqreit tanulmANozva a beavatAsEn kIvwl naGon sok rejtEL megvilAgosodik elQttwnk, de ezek kqzwl most Cak hArmat emelwnk ki. Sent imre legendAjAnak a rejtELe. Sent imre kqzismert legendAjArOl nem nehEz megAllapItani, hoG nem hiteles. miErt nem? megGQzQnek tartjuk Gqrffy GqrG Es dwmmerth deZQ megItElEsEt: „a xii. SAzad elejEn Elt legendaIrO – Irja Gqrffy – az akkortAjt bevezetett papi nQtlensEg (cqlibAtus) gondolatAnak akart hazai eSmENkEpet AllItani, amikor imrEt mint SWz hAzassAgban ElQ Sent kirALfit mutatta be az eGhAzi olvasmANnak SAnt legendAban. iLen tendencia mellett a SerzQt Cak oLan haGomANok ErdekeltEk, ameLek ezt az eSmENt erQsItik…” „legendAjAban – Irja dwmmerth –, meL kwlqnben elEg kEsQn, Cak a xii. SAzad kqzepe tAjAn keletkezett, UG All elQttwnk, mint eG vilAgtOl elfordult, SigorUan cluNi SellemW Serzetes, akinek az aSkEzisen kIvwl semmi mAs ErdeklQdEsi terwlete ninC. GanIthatjuk, hoG ez valOban Cak az eGhAzias SellemW legendaIrO utOlagos Es qnkENes torzItAsa, hiSen SAmAra imre EletEbQl mAs mozzanat nem volt fontos.” de mi feltEtelezzwk azt is, hoG a legendaIrO nem merte volna imre herceg tqrtEnetEt az emlItett cEl SolgAlatAba AllItani, ha nem tud Sent imre SwzessEgi fogadalmArOl, azaz a beavatAsAnak sajAtos mOdjArOl. azt perSe nem tudhatjuk, hoG tudta-e, mit jelentett imre korAnak maGarjai SAmAra a SwzessEgi fogadalom (a SakrAlis Serelem) mint beavatAsi Ut, vaG nem tudta. talAn hallott rOla, de nem Ertette. mi UG vEljwk, hoG imre hercegnek trOnqrqkqs SakrAlis kirALfivA valO beavatAsa a rEgi mOdon tqrtEnt. a SakrAlis Serelem legmagaStosabb pEldAja a xvii. SAzad elejEn. a SakrAlis Serelem naG pEldAival nemCak a rEgi maGar tqrtEnelemben (az Qskoriban, az Okoriban, a kqzEpkoriban), hanem mEg az Ujkoriban is talAlkozhatunk. pEldAul akkor, ha mEltOkEppen tanulmANozzuk boCkai istvAn EletEnek naG rejtELeit. mintha hUS Ev sWrWsqdne kEt eStendQbe, oLan Gorsan Es oLan mErtEkben valOsul meg boCkai istvAn minden terve 1604 decembere Es 1606 decembere kqzqtt: – megerQsIti a bEkEt a tqrqkkel – kedvezQ feltEtelekkel, – megkqti a bECi bEkEt – sajAt akarata Es nem a rudolf CASAr-kirAL akarata Serint – a habsburg-hAzzal, – mindezek mellett nemCak maGarorSAgon, de erdELben is – ahol joggal GWlqltEk kEt Evtizeden At – ujjongva fejedelemmE vAlaStjAk, s eGre tqbben hiSik, hoG Q isten kwldqtte vaG kivAlaStottja… a legrejtELesebb kErdEs Eppen az, miErt tekintik boCkait eGre tqbben isten kwldqttEnek, illetve kivAlaStottjAnak… sikerei mindenkit elkAprAztatnak? felfiGel kqrNezete a fejedelem oLan kwlqnleges kEpessEgeire, ameLekre nem talAlja az ESSerW maGarAzatot? bizoNNal, de azt Cak nEhANan sejthettEk, mit jelenthetett boCkai istvAn SAmAra az a mAria kriStierna, aki nEhAN Evig bAthory Zigmond fejedelem felesEge volt, s aki a „vilAgraSOlO” vAlAs utAn az erdELiek kqzwl Cak boCkaival tartotta a kapColatot. tqrtEnelemtudomANunk naGon talANosnak tartja a hercegnQ SemELisEgEt, s bAr nem vitatja el tQle az erdEL vEgzetes asSoNa minQsItEst, nem mer kqvetkeztetEseket levonni mEg abbOl sem, hoG amikor 1606 elejEn boCkai istvAn felesEgwl kEri, igent mond, s a hAzassAgkqtEst Cak mAria kriStierna unokafivEre, rudolf CASAr-kirAL tudja megakadALozni, de mEg abbOl sem, hoG a SEp Es mEg mindig fiatal hercegnQ boCkai istvAn vAratlan halAlAnak hIrEre azzal a sokat sejtetQ elhatArozAssal vAlaSol, hoG kolostorba vonul. (vq. benda kAlmAn, erdEL vEgzetes asSoNa, budapest, 1986.) mi viSont veGwk Cak komoLan ennek a kwlqnqs Serelemnek a tqrtEnetEt, meL arrOl SOl, mikEppen lehetett mAria kriStierna idQtlen Egi Enje boCkai istvAn twndEr ilonAja.