❤️🤍💚 Augusztus 20.- István a király rovás átirat

 (A blog ünnepi nyilvános nyitvatartási ideje: 2025.aug 18- aug 24.)

A generációm hatalmas kedvence ez a műalkotás. Utolérhetetlen, kihagyhatatlan, örök érték. 

A drive-omon megtalálod az István a király rovás átiratát. A hozzáféréshez engedély és Gmail fiók kell.

Karakter elütés esetén kérlek írd meg a megjegyzésben.

https://drive.google.com/file/d/10zZEhmJPx3H4wYPCnSXe-emB5B7DazTU/view?usp=drive_link

Ha esetleg még nem találkoztál volna vele, akkor most itt a lehetőség, olvasd a szöveget és hallgasd vele együtt ezt a nagyszerű rockoperát.

A belőle készült film pedig igazi klasszikus.

Az István, a király rockopera (Szörényi Levente zenéje, Bródy János szövege) 1983-ban mutatkozott be, és már az ősbemutató is óriási társadalmi-történelmi jelentőséggel bírt.

1984-ben készült a tévéfilm (rendező: Koltay Gábor) vonatkozik, amely a városligeti, illetve a városmajori szabadtéri előadás alapján forgatták.

A történeti-társadalmi háttér

• A film és a színpadi bemutató a késő Kádár-korban született, amikor a rendszer már engedett bizonyos kulturális nyitásokat, de a nemzeti témák még mindig érzékenyek voltak.

• A mű központi kérdése – István államalapítása és Koppány felkelése – nagyon rezonált az akkori Magyarország helyzetére: sokan áthallást láttak benne a „nyugat felé fordulás” és a „nemzeti hagyományok” konfliktusában.

• A rockopera és a film szinte azonnal nemzeti eseménnyé vált, ahol több tízezer ember gyűlt össze a szabadtéri előadásokra.

A film érdekességei

• 1984-ben mutatták be a Magyar Televízióban, és rögtön hatalmas siker lett.

• A film sajátos keveréke a koncertfelvételnek és a dramatikus játékfilmnek: élő színpadi felvételek, közelképek, montázsok váltakoznak.

• A szereplők ikonikusak lettek:

  • Pelsőczy László (István),

  • Varga Miklós (István énekhangja),

  • Deák Bill Gyula (Torda, a táltos),

  • Vikidál Gyula (Koppány),

  • Sebestyén Márta (Gizella),

  • Kulka János (Laborc).

Körülötte kialakult „történetek”

• Sokak szerint a hatalom engedélye azért született meg, mert az előadás megfelelt a hivatalos történelmi narratívának (István győzelme a „haladás” nevében). Ugyanakkor a közönségben sokan inkább Koppány tragikus alakjával azonosultak.

• A film és a dalok nemzedéki élménnyé váltak: az 1980-as évek ifjúsága számára egyszerre jelentett kulturális lázadást és nemzeti összetartozást.

• A bemutató után több külföldi magyar közösséghez is eljutott, és sokan a „magyar identitás újrafelfedezésének” tekintették.

Kulisszatitkok és érdekességek

1. A bemutató, mint titkos forgatás

A művet eredetileg nyilvános forgatásként tervezték, ám a hatalmas érdeklődés miatt maga az ősbemutató vált a fő produkcióvá. Az előadás helyszíne a Városligeti Szánkódomb lett (később Királydomb), ahol hét alkalommal, körülbelül százezer néző előtt zajlott le Egyébként...Wikipedia.

2. Hatalmi közbenjárás kellett a bemutatóhoz

Mivel az 1980-as években augusztus 20. még hivatalosan «az új kenyér ünnepe» és «az alkotmány napja» volt, Koltay Gábor rendezőnek közbenjárást kellett kérnie Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat Egyébként....

3. Rendszerszimbolika és allegória

Politikai szempontból különösen érdekes olvasat született a rockoperáról: István alakja gyakran párhuzamba állítható volt Kádár Jánossal („meg kellett tenni, amit meg kellett”); Koppány pedig a múltba ragadt, nemzedékeket képviselő hagyományőrzőként értelmezhető. A mű – bár nyíltan nem lázadt – mégis beemelte az állami narratívába nehezen illeszthető témákat, mint a lázadást és a valláskritikát Wikipedia.

4. Pop-artos vizuális stílus a filmben

A rockopera-film különleges vizuális nyelven született: a színpadi előadásra épülő felvételt pop-artos effektek, animált elemek és szertelen, rockos vágástechnika teszi egyedivé Uránia Nemzeti FilmszínházNFI.

5. Művészet és rock, az Illés generációtól

A produkció – amelynek zenéjét Szörényi Levente, szövegét Bródy János alkotta – nemcsak szimfónikus elemeket, hanem a rockzene legismertebb szólistáit is bevonta. Az Illés együttes tagjai már a ’70-es években gondolkodtak egy magyar rockoperán, és először Attila, a hunok királya is szóba került Egyébként...Nemzeti Archívum.