Ahogy olvastam N.I. könyvét akinek érdekes és néha bicskanyitogató stílusa van, eszembe jutott, hogy végeredményben van amiben igaza van. Miért is kevés a tárgyi emlék, mert hihetetlenül naívak voltak őseink, és nem egy nehezen cipelhető gránit tömbbe vésték a jeleket, hanem csak cserépre, vagy papírra, fára írtak,véstek.
Ezeket könnyedén meg lehet semmisíteni. Mi hát a teendő? Véss kőbe! Még nem próbáltam, de ha a vikingeknek sikerült , akkor nekünk miért ne? Nem azt mondom, hogy az összes elérhető követ támadjátok meg :D. Ki kell tapasztalni melyik kő megfelelő, feltételezem márvány nem mindenkinél van otthon a sufniban és a gránit is igen ritka, no meg gyémánt se biztos akad, hogy meg lehessen munkálni ezeket.A mészkő pl elég jónak tűnik, de akkor mélyen kell vésni, hogy az erózió ne tegyen kárt benne.(savas eső miegymás ) És hogy hová tegyétek?
Otthon a virágos kertbe, vagy a dísznek a szobába, vagy az erkélyre. Tök mintegy. Lényeg, hogy minél több maradandót alkossunk. Mi legyen rajta? Ami a szívedből jön. Rovás ábc, mondat, vagy szerelmed neve, vagy életfilozófiád, vagy vagy vagy........
Aki pénzért merészeli árulni ezeket a köveket, az nézzen jó mélyen a saját lelkébe.
Nem kívánok rosszat, mert visszahull rám.
Fa faragással kapcsolatban a facebook-os oldalunkra L. Andrástól jött egy megjegyzés, bocsi hogy most rakom ki,
" Én úgy szoktam a botrovást jobban láthatóvá tenni,hogy ha kész és átcsiszoltam átkenem diópáccal letörülöm ronggyal, majd ha megszáradt újra átcsiszolom, majd /sellakk-denaturáltszeszbe
Várom a képeket! Férfi emberek ötleteit a kő megmunkálásról, Jöhet ide megjegyzésbe!!!
Rovas Szabvany betűkészlettel olvashatóak a Napló bejegyzések. (balról jobbra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Nincs moderáció, csak nem adok esélyt az egymásról puskázásnak.