Rójunk

Mivel katolikus vagyok, ezért választottam ezt az idézetet, melyet a budai Szent Imre plébánia oldalán olvasható a mai bejegyzés keretében.



Írd át összerovással, vagy ha még kezdő vagy akkor egyenként a jeleket megjelenítve.
Ha vallási nézeted nem egyezik meg az enyémmel, sebaj, ne oldd meg ezt a feladatot.


Mit kapsz érte ? Semmit. Csak gyakorlás.

Mindenesetre a mai gondolkodni, elmélkedni való meg van.Már ha időt tudsz szakítani rá.


“A bűnös dicsekszik kedvteléseivel, a rabló káromkodik, az istentelen semmibe veszi az Urat: ‘Haragja fenn a magasban, bosszút nem áll, Isten nincs!’ - ez minden gondolata. Mivel útjai mindig sikeresek, s ítéleteid túl messzinek tűnnek neki, gúnyolja összes ellenfelét. Így beszél szívében: ‘Nemzedékeken át nem ingok meg soha.’ Átkot szór és nem éri baj, szája álnoksággal és hazugsággal tele, nyelve alatt romlás és gazság rejtőzik. A nádba bújva les, hogy az ártatlant orvul megölje, szeme a szegényt fürkészi. Úgy bújik meg a lesen, mint az oroszlán a sűrűben: várja, hogy ráronthasson a védtelenre, megragadja és hálójába húzza a szegényt. Figyel, rejtőzik, a földre lapul, s a gyenge áldozatul esik hatalmának. Ezt mondja szívében: ‘Isten elfelejtett, elfordította tekintetét, nem látja, mit teszek.’ Kelj fel, Uram, ó Istenem, emeld föl kezed, ne feledd el a szenvedőt! Miért vetheti meg a gonosz az Istent? Miért mondogatja szívében: ‘Úgysem áll bosszút!’?" (Zsolt.10,3-13.)