Keresés ebben a blogban

2025. augusztus 31., vasárnap

Karolina és Leopold : A szabadság (és egyéb visszatekintés)


Átmentettem az instáról a 7. részt. 
Ezen a linken minden eddigi rész elérhető. 

https://drive.google.com/drive/folders/1FZo9rrcn9AMZyh3x-oUY48pcYq5uVHtw?usp=drive_link

Még nem készítettem el a folytatásokat. Mindig tervben van hogy nekiugrok, rengeteg az ötlet, de most valahogy nem tudom rávenni magam. 

Addig is olvasgassátok a régieket. A verses mese eddigi elkészült részeit  elérhetitek itt is  https://drive.google.com/drive/folders/1zEEM8dUqsy-wefS3v9wSi24sZcboN8FS?usp=drive_link


Vagy ha videóformátumban szeretnétek akkor az első kupac itt van a YouTube-ról

https://youtu.be/tTGy2GKyMjY

itt pedig a második kupac:

https://youtu.be/l7Q0u6m5DKs


A karakter elütéseket jelezzétek nekem kommentben. 

A  "k" - val kapcsolatos megjegyzéseket nem fogom figyelembe venni. Maradjunk annyiban hogy nézetem szerint  az akasztó alakú jel  az "ak " állandósult szótagjel, nem szóvégi "k" jel és nem is kezdő nagy k (K). Minden más elütéssel kapcsolatos észrevételt szívesen fogadok.   

Mielőtt zsigerből írnátok a megjegyzéseket kérlek titeket hogy tanulmányozzátok át  az össze rovás jelkészletet (Magyar Adorján , Forrai Sándor , Rovás Szabvány ...) és ha valóban elütésnek vélitek, akkor írjatok csak meg. Előre is köszönöm a segítséget.

Jó és hasznos időtöltést, kikapcsolódást kívánok.


2025. augusztus 23., szombat

A facéről a Discordra

 Áttelepülök végérvényesen a facebookról a Discordra.

Gyere légy te is tag: 

https://discord.gg/34Vg22G9nB




A Gyökér című videót itt is megnézheted

Az elmúlt néhány nyitott blog nap számomra elég tanulságos volt. Már az első  nap  is jöttek a látogatók, főleg a régi videókra. Az elemzések szerint nem botok  voltak.  Köszönöm annak a néhány embernek, akik a hosszabb kihagyás ellenére is direktben, link  vagy kereső felhasználása nélkül látogatott el ide. Nekik köszönhetően nyitva tartom a blogot, a 24 -ei zárást egyelőre felfüggesztem.



2025. augusztus 22., péntek

Egy videón belül : Randnóti Miklós, Misztrál, rovás

 Készítettem egy új videót, melyet Radnóti Miklós Gyökér című  verse és a Misztrál együttes  ugyanezen vers zenei feldolgozása inspirált. 

Ha van kedved tekintsd meg a YouTube csatornámon: 

https://www.youtube.com/@Margaristina/videos 

A gyökérben erő surran,
esőt iszik, földdel él
és az álma hófehér.
 
Föld alól a föld fölé tör,
kúszik s ravasz a gyökér,
karja akár a kötél.
 
Gyökér karján féreg alszik,
gyökér lábán féreg ül,
a világ megférgesül.
 
De a gyökér tovább él lent,
nem érdekli a világ,
csak a lombbal teli ág.
 
Azt csodálja, táplálgatja,
küld néki jó ízeket,
édes, égi ízeket.
 
Gyökér vagyok magam is most,
férgek között élek én,
ott készül e költemény.
 
Virág voltam, gyökér lettem,
súlyos, sötét föld felettem,
sorsom elvégeztetett,
fűrész sír fejem felett.

 


2025. augusztus 18., hétfő

❤️🤍💚 Augusztus 20.- István a király rovás átirat

 (A blog ünnepi nyilvános nyitvatartási ideje: 2025.aug 18- aug 24.)



A generációm hatalmas kedvence ez a műalkotás. Utolérhetetlen, kihagyhatatlan, örök érték. 


A drive-omon megtalálod az István a király rovás átiratát. A hozzáféréshez engedély és Gmail fiók kell.

Karakter elütés esetén kérlek írd meg a megjegyzésben.

https://drive.google.com/file/d/10zZEhmJPx3H4wYPCnSXe-emB5B7DazTU/view?usp=drive_link


Ha esetleg még nem találkoztál volna vele, akkor most itt a lehetőség, olvasd a szöveget és hallgasd vele együtt ezt a nagyszerű rockoperát.


A belőle készült film pedig igazi klasszikus.



Az István, a király rockopera (Szörényi Levente zenéje, Bródy János szövege) 1983-ban mutatkozott be, és már az ősbemutató is óriási társadalmi-történelmi jelentőséggel bírt.

1984-ben készült a tévéfilm (rendező: Koltay Gábor) vonatkozik, amely a városligeti, illetve a városmajori szabadtéri előadás alapján forgatták.

A történeti-társadalmi háttér

  • A film és a színpadi bemutató a késő Kádár-korban született, amikor a rendszer már engedett bizonyos kulturális nyitásokat, de a nemzeti témák még mindig érzékenyek voltak.

  • A mű központi kérdése – István államalapítása és Koppány felkelése – nagyon rezonált az akkori Magyarország helyzetére: sokan áthallást láttak benne a „nyugat felé fordulás” és a „nemzeti hagyományok” konfliktusában.

  • A rockopera és a film szinte azonnal nemzeti eseménnyé vált, ahol több tízezer ember gyűlt össze a szabadtéri előadásokra.

A film érdekességei

  • 1984-ben mutatták be a Magyar Televízióban, és rögtön hatalmas siker lett.

  • A film sajátos keveréke a koncertfelvételnek és a dramatikus játékfilmnek: élő színpadi felvételek, közelképek, montázsok váltakoznak.

  • A szereplők ikonikusak lettek:

    • Pelsőczy László (István),

    • Varga Miklós (István énekhangja),

    • Deák Bill Gyula (Torda, a táltos),

    • Vikidál Gyula (Koppány),

    • Sebestyén Márta (Gizella),

    • Kulka János (Laborc).

Körülötte kialakult „történetek”

  • Sokak szerint a hatalom engedélye azért született meg, mert az előadás megfelelt a hivatalos történelmi narratívának (István győzelme a „haladás” nevében). Ugyanakkor a közönségben sokan inkább Koppány tragikus alakjával azonosultak.

  • A film és a dalok nemzedéki élménnyé váltak: az 1980-as évek ifjúsága számára egyszerre jelentett kulturális lázadást és nemzeti összetartozást.

  • A bemutató után több külföldi magyar közösséghez is eljutott, és sokan a „magyar identitás újrafelfedezésének” tekintették.



Kulisszatitkok és érdekességek

1. A bemutató, mint titkos forgatás

A művet eredetileg nyilvános forgatásként tervezték, ám a hatalmas érdeklődés miatt maga az ősbemutató vált a fő produkcióvá. Az előadás helyszíne a Városligeti Szánkódomb lett (később Királydomb), ahol hét alkalommal, körülbelül százezer néző előtt zajlott le Egyébként...Wikipedia.

2. Hatalmi közbenjárás kellett a bemutatóhoz

Mivel az 1980-as években augusztus 20. még hivatalosan «az új kenyér ünnepe» és «az alkotmány napja» volt, Koltay Gábor rendezőnek közbenjárást kellett kérnie Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat Egyébként....

3. Rendszerszimbolika és allegória

Politikai szempontból különösen érdekes olvasat született a rockoperáról: István alakja gyakran párhuzamba állítható volt Kádár Jánossal („meg kellett tenni, amit meg kellett”); Koppány pedig a múltba ragadt, nemzedékeket képviselő hagyományőrzőként értelmezhető. A mű – bár nyíltan nem lázadt – mégis beemelte az állami narratívába nehezen illeszthető témákat, mint a lázadást és a valláskritikát Wikipedia.

4. Pop-artos vizuális stílus a filmben

A rockopera-film különleges vizuális nyelven született: a színpadi előadásra épülő felvételt pop-artos effektek, animált elemek és szertelen, rockos vágástechnika teszi egyedivé Uránia Nemzeti FilmszínházNFI.

5. Művészet és rock, az Illés generációtól

A produkció – amelynek zenéjét Szörényi Levente, szövegét Bródy János alkotta – nemcsak szimfónikus elemeket, hanem a rockzene legismertebb szólistáit is bevonta. Az Illés együttes tagjai már a ’70-es években gondolkodtak egy magyar rockoperán, és először Attila, a hunok királya is szóba került Egyébként...Nemzeti Archívum.

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *